Intézménymutató:
Magyar Civil Szervezetek Erdelyi Szovetsege /MCSZESZ/
2008. július 8.
Annak érdekében, hogy a társadalom tudomást vegyen a civil szervezetek tevékenységéről, és értékelje azok munkáját, teljesítményét, megalapítják Az Év Civil Szervezete elnevezésű díjat – tájékoztatott a 101 tagszervezetet nyilvántartó Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) vezetősége, Bodó Barna és Varga Zoltán. A díjkiírás évente tavasszal, május-júniusban történik majd, a jelölést a pályázási szakasz követi. Bodó Barna elmondta: a szervezet vezetősége kiemelt fontosságúként kezeli a civil integráció kérdését, mert a jelenlegi támogatáspolitikai rendszer az EU-s források felé való fordulásra buzdít. Az erdélyi magyar civil szervezetek igen kis hányada rendelkezik a pályázáshoz szükséges önrésszel. Nyitásra, összefogásra van szükség ahhoz, hogy az uniós támogatási lehetőségeket meg lehessen ragadni. A civil szervezetek összefogására létrehozták a www.civilportal.ro portált, ezen a tagszervezetek adattárán kívül civil jogtárat is rendelkezésre bocsátanak, a civil szervezetekre vonatkozó romániai jogszabályok ismertetésével. /F. I. : Az Év Civil Szervezete díjat alapítottak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./
2008. augusztus 12.
Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) közötti tárgyalások folytatását és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) bevonásával az erdélyi magyarság demokráciaigényeivel megegyező politikai egység kialakítását kéri a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ). A több mint száz civil szervezetet tömörítő szövetség igazgatótanácsa állásfoglalásában leszögezte: elfogadhatatlannak tartja azt a politikai játszmát, amely a romániai magyar politikai pártok között folyik, vagy folyt. A szövetség kéri, hogy mindkét politikai alakulat mérje fel a kárt, amelyet a megállapodás elmaradása jelent, ne a pártérdekeket, hanem a romániai magyar közösség érdekeit tartsák szem előtt. /Összefogást kérnek a civilek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./
2008. augusztus 23.
Önszerveződés közművelődési (kulturális) területen. Többek között e címmel olvasó tanulmány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány kiadványának, Civil Fórum folyóiratnak az április-júniusi összeállításában. Bodó Barna, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke Kultúrára várva címmel jegyzi: „így értelmezem a közművelődést: lehetőségteremtés olyan kulturális együttlétre, amely felemel, megnyugtat, örömmel tölt el. (...) Azok mellett kívánunk kiállni, akik napi tevékenységük által bizonyítják: tudják, látják, teszik. Mármint a kultúra közvetítését". Csáki Rozália, a lap főszerkesztője Magasba emelő mélység címmel summázta a lap tartalmát. Érték és minőség a közművelődésben címmel dr. Papp Kincses Emese író, egyetemi oktató fejtette ki gondolatait. Interjú olvasható Balla Zoltánnal, a Székelyföldi Közművelődésszervezők Egyesületének elnökével, valamint Péter Orsolyával Fiatalon a közművelődés szolgálatában címmel. Dr. Balázsi Károly a népfőiskolai mozgalom éveit elevenítette fel. /Az önszerveződést átfogó Civil Fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./
2008. november 27.
Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) immár tizedik alkalommal szervezi meg az erdélyi magyar civil szervezetek fórumát. A konferencián a következő hat témakörről lesz szó: Képzések, humán-erőforrás fejlesztés; Strukturális Alapok civileknek; A civil szféra és az önkormányzatok együttműködésének lehetőségei; Forrásteremtés és élet a pályázatokon túl; Nyilvánosság és társadalmi részvétel; Önkéntesség – a civil társadalom meghatározó erőforrása. A Civil Fórum keretében a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének éves közgyűlésére is sor kerül. /X. Civil Fórum decemberben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2008. december 6.
Tizedik alkalommal szervezi meg kétnapos civil fórumát az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA), amelyen civil szervezetek, cégek, önkormányzatok és egyházak képviselői találkoznak. A rendezvény idén az Értékünk az ember címet viseli, helyszíne Kolozsváron az Unitárius Kollégium. A találkozót december 5-én Csáki Rozália, az ERMACISZA elnöke és Balázs Zoltán református lelkész, a Pro Erked Egyesület elnöke nyitotta meg. Átadták a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége által alapított Az év civil szervezete díjat is, jelezte Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke, a kétnapos rendezvény társszervezője. A kitüntetést idén a kézdivásárhelyi Pro Schola Kulturális Nevelési Egyesület kapta. Bodó Barna, a MCSZESZ elnöke elmondta, „civil szervezeteknek szükségük van az érdekvédelemre való felkészülésre. ” /Értékünk az ember – X. Civil Fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
2008. december 20.
A dr. Bodó Barna által elnökölt Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége a Pro Schola Kulturális Nevelési Egyesületnek ítélte oda Az év civil szervezte díszoklevelet és az ezzel járó ezerlejes pénzjutalmat. A Pro Schola fő célkitűzése a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző és a Tanítóképző Főiskola kulturális és nevelési tevékenységének támogatása, a diákok felkészítése a pedagógusi hivatásra. A kolozsvári székhelyű szövetség a Pro Schola nyolcéves eredményes munkásságát jutalmazta, melyet a magyar kultúra ápolása és az egyetemes értékek közvetítése terén fejtett ki. /Iochom István: Az év civil szervezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./
2009. január 31.
Marosvásárhelyen a Bernády Házban január 30-án az RMDSZ és az EMNT küldöttségei tárgyaltak, a zárt ajtók mögött. Saját listájának első helyét, biztos befutó pozíciót ajánl az RMDSZ Tőkés László református püspöknek a júniusi EP-választásokon. Tőkés nyitva hagyta jelöltségének kérdését. A szövetség jogi szempontból csak az RMDSZ égisze alatt történő listaállítást tartja elfogadhatónak, míg Tőkés azt szeretné, hogy formailag is jelezzék: a nemzeti összefogás jegyében született jelöltnévsorról és nem pártlistáról van szó. A felek egyetértenek a romániai magyar politikai egyeztető fórum létrehozásának szükségességével. A megbeszélést követően Markó Béla, az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy két javaslatot tettek. Az egyik az, hogy alakítsanak ki szervezett keretet az RMDSZ és az EMNT együttműködésének, más civil szervezetek és intézmények bevonásával, és hozzák létre az erdélyi magyar politikai egyeztető fórumot. A másik javaslat, hogy az RMDSZ égisze alatt indítsanak közös listát, amelynek első helyét Tőkés foglalja el. Tőkés László nyilatkozatában jelezte: a két szervezet elképzelése különbözik, de nem áll éles ellentétben egymással. Rámutatott: az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumnak az azonnali megalakulását javasolják. Ennek keretében olyan nemzeti listát kellene összeállítani – hangoztatta Tőkés –, amely pártokon felül áll, és „vagy teljesen nemzeti elnevezést, vagy az RMDSZ és a magyar összefogás kifejezést, illetve hasonló megfogalmazást tartalmaz”. Tőkés hozzátette: az RMDSZ sajnos ettől elzárkózott. Az EMNT elnöke elmondta: nagyon megtisztelő számára az RMDSZ javaslata, de „nem akarja egy európai parlamenti helyért eladni az elveit”. Legközelebb február 12-én találkoznak. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) vezetői, valamint a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) képviselője január 30-án Kolozsváron találkozott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőségével: Tőkés László püspökkel, az EMNT elnökével, valamint Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor EMNT-alelnökkel. A két ifjúsági szervezet felkérte Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét, vállaljon újabb mandátumot az EP-ben. /B. T. : Első helyet ajánl saját listáján az RMDSZ Tőkés Lászlónak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
2009. február 2.
Január 29-én tárgyalt Marosvásárhelyen Markó Béla szövetségi elnök vezette RMDSZ és a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Az RMDSZ vezetői felajánlották az első helyet Tőkés László EP-képviselőnek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének, aki két hét múlva ad választ. „Javaslatunk az, hogy az RMDSZ égisze alatt indítsunk közös listát – a magyar összefogás listáját – az európai parlamenti választásokon”– jelentette ki Markó Béla. Tőkés László püspök, az EMNT elnöke kijelentette, a két szervezet álláspontja ezúttal sem találkozott, „noha nincs is egymással antagonisztikus ellentétben”. Tőkés egy olyan nemzeti lista összeállítását szorgalmazza, amely pártokon felül áll. „Sajnos az RMDSZ ettől elzárkózott, a szövetség a nevében is az RMDSZ-t megjelenítő listában gondolkozik. A következő találkozóig meg kell gondolnunk, hogyan viszonyuljunk az RMDSZ javaslataihoz. Számomra megtisztelő az RMDSZ javaslata, de nem akarom egy európai parlamenti helyért feladni az elveimet. Most megint az a gond, hogy a pártjelleg és a nemzeti lista ütközik egymással” – fejtette ki Tőkés László. Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója kifejtette: a listát jogilag csak az RMDSZ nyújthatja be, hiszen vagy egy független jelölt, vagy egy jogilag bejegyzett szervezet indulhat a választásokon. Toró Tibor, az EMNT alelnöke szerint, amikor Tőkés László pártlistát emleget, nem feltétlenül a jogi keretre gondol, hanem arra, hogy az RMDSZ engedjen beleszólást abba, még kik szerepeljenek rajta, és mit képviseljenek a jelöltek. A marosvásárhelyi találkozó előtt az EMNT küldöttsége Kolozsváron, Tőkés László kolozsvári EP-irodájában találkozott a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), valamint a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) képviselőivel. AZ EMNT vezetősége ezután a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) küldöttségével találkozott Marosvásárhelyen. Izsák Balázs SZNT-elnök röviden ismertette a székelyföldi önkormányzatok által felvállalt népszavazási kezdeményezések jelen helyzetét, és felhívta a figyelmet a regionális, hangsúlyosabban a székelyföldi összefogás pártpolitikákon felülemelkedő szükségességére. /Benedek Sándor, Lokodi Imre: Tulipán Tőkés LászlónakElső helyet ajánlott az EP-listán az EMNT elnökének az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2009. február 24.
Nem tartja hitelesnek az EMNT és az RMDSZ között született megállapodást a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ), mert az nem létezőnek tekinti az egyik magyar pártot. Az MCSZESZ továbbra is kiáll a nemzeti lista szükségessége mellett. A Bodó Barna elnök által aláírt állásfoglalásban leszögezték: a nemzeti érdekek érvényesítését csakis nemzeti összefogással lehet elérni. /(-kas): Teljes nemzeti listát akarnak a civilek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./
2009. április 25.
Háromszéki és brassói civil szervezetek számára szervezett fórumot a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) és a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) Sepsiszentgyörgyön. Temesvár és Kolozsvár után ez volt a harmadik regionális találkozó az Erdély-szerte tervezett tizenhatból. A fórum vendége, dr. Bodó Barna egyetemi tanár, az MCSZESZ elnöke előadásában kiemelte, hogy az önkormányzatoknak fel kellene ismerniük a civil szervezetekkel való partneri együttműködés lehetőségeit. A rendezvényen bemutatták az Erdélyi Magyar Konvent nevű civil kezdeményezést is, amely négy pilléren alapuló (civil szféra, gazdaság, politika és egyház) legmagasabb szintű struktúrája lenne az erdélyi magyar társadalomnak. /Demeter J. Ildikó: Regionális civil fórum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./
2009. május 22.
Az erdélyi magyar civil szerveteknek össze kell fogniuk annak érdekében, hogy sikeresen pályázhassanak az uniós pénzekre – ez volt az egyik konklúziója annak a marosvásárhelyi tanácskozásnak, amelyet a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZSZ) szervezett május 20-án Marosvásárhelyen. Bodó Barna elnök közölte, országos „turné” keretében tájékozódik a civilek gondjairól. Eddig Temesváron, Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron szólították meg a szervezeteket, hogy az erdélyi civilek közösen döntsék el: kérjék-e a magyar kormánytól azt, hogy a határon túli szervezetek is képviseltessék magukat az anyaországi támogatásokat szétosztó alapítványok kuratóriumaiban. A jelenlevők szerint szükség van arra, hogy az érintettek részvételével szülessenek meg Magyarországon az anyagi támogatásra vonatkozó döntések. Csíki Sándor, a Pro Familia Transilvania Egyesület elnöke különvéleményt fogalmazott meg. Szerinte a jelenlegi, baloldali kormánytól nem érdemes kérni, és nem kell elfogadni tőle semmit. Úgy vélte, az erdélyi magyar civil szervezeteknek meg kell várniuk a jövőre esedékes kormányváltást. A többi jelenlévő azonban úgy gondolta, minél hamarabb be kell indítani a folyamatot. A marosvásárhelyi Biokertész Csoport vezetője, Boross Csaba úgy vélte, az uniós és magyarországi pályázás terén olyan klikk alakult ki, amely nem engedi támogatáshoz jutni a kisebb, újonnan bejegyzett szervezeteket. /Máthé Éva: Titkolózás helyett összefogást! = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./
2009. augusztus 28.
A Magyar Civilszervezetek Szövetsége egy új felelősségvállaló vezetési-struktúrára tesz javaslatot. Ha a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, Magyar Polgári Párt, Székely Nemzeti Tanács esetében az összekötő nemzeti alapértékek, deklaráltan mindnyájuknál ugyanazok, akkor miért nem lehetséges egy közmegegyezéses stratégia kialakítása? Ennek oka a széthúzás, személyes és kisebb csoportérdekek érvényesítési szándéka mentén. A nézetkülönbségek sem csökkennek, hanem bővülnek (lásd a székelyudvarhelyi–csíkszeredai szeptemberi népgyűlést). Ezért ki kell alakítani egy olyan struktúrát, amely képes felvállalni, képviselni és érvényre juttatni az erdélyi magyar közösség összképviseleti érdekeit. A Magyar Civilszervezetek Szövetsége (MCSZESZ) e mellett kötelezi el magát. A társadalmi szerződés érvényesítése érdekében jönne létre az Erdélyi Magyar Konvent, amely garanciája a romániai összmagyar célok megvalósításának és végrehajtásának. A Magyar Civilszervezetek Szövetségének (MACISZESZ) Igazgató Tanácsa javasolja az Erdélyi Magyar Konvent mielőbbi létrehozását. Az ideiglenes ALAKÍTÓ KONVENT résztvevői között legyenek: – az egyházak vezetői vagy megbízottai; – az RMDSZ vezetői; – Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács; – Székely Nemzeti Tanács; – Erdélyi Magyar Polgári Párt; – Romániai Magyar Gazdák Egyesülete; – Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; – Erdélyi Magyar Pedagógusok Szövetsége; – Romániai Magyar Közgazdász Társaság; – Szociális szervezetek képviselete; – Erdélyi Múzeum Egyesület; – Erdélyi Műszaki Társaság; – Környezetvédelem szervezeteinek képviselete; – Magyar Civilszervezetek Szövetsége. (közmegegyezés szerint az összetétel kiegészíthető, vagy változtatható) Az Alakító Konvent feladata az Erdélyi Magyar Konvent létrehozása feltételrendszerének kidolgozása. Az Erdélyi Magyar Konvent az egész magyarság érdekeit érintő döntéseket hoz. Működési ideje az első hivatalosan elfogadott erdélyi magyar autonómia struktúra létrehozásáig tart. /Civil javaslat a romániai magyarság összefogására. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./ Emlékeztető, hasonló felhívás: Felhívás az Erdélyi Magyar Konvent megalakítására. = Nyugati Jelen (Arad), 2009. febr. 13./
2009. október 15.
Az Erdélyi Magyar Konvent és az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében létrehozott támogatáspolitikai munkacsoport beindítása volt a témája az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) képviselőinek legutóbbi találkozóján. Tőkés László EMNT-elnökként a megbeszélésen arról értekezett, hogy a konvent tulajdonképpen egy korábban az EMNT által elindított folyamat újabb állomásaként értelmezhető. Bodó Barna MCSZESZ-elnök kiemelte, hogy az általa vezetett szervezet javaslata a közösségi kérdések széles körű és felelős megtárgyalását biztosító fórum kialakítására nem előzmények nélküli. „Az MCSZESZ gerjeszteni, és nem monopolizálni kívánja a folyamatot” – szögezte le. Az EMNT támogatja, hogy az egyeztetések kiindulási alapjaként Bodó Barnának a támogatáspolitika reformjára vonatkozó, 2007-es tanulmánya szolgáljon. A munkacsoport megalakulására és működésére vonatkozóan az MCSZESZ képviselői javaslatot dolgoznak ki, a bizottság munkájának pedig széles nyilvánosságot kell biztosítani. Az EMEF szeptember 25-i találkozóján az EMNT Bodó Barnát nevezte meg a támogatáspolitikai munkacsoport társelnökének, míg az RMDSZ jelöltje Takács Csaba, a Communitas Alapítvány elnöke. /Együttműködnek a civilek az EMNT-vel. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./
2009. december 7.
A kolozsvári Főtér átalakítása új helyzet elé állította a helybeli magyar és román közösséget. Az új arculatú Főtér – az eredeti elképzelések szerint – olyan színvonalas és igényes közösségi programok helyszínévé kellene váljon, amelyek Kolozsvár szellemiségéhez, Erdély fővárosának központjához illőek. A sebtében átadott új Főtéren rögtön kihirdették, hogy karácsonyi programokat advent időszakában, felkérve a magyar közösség képviseletét is, állítson össze megfelelő műsorszámokat erre az eseménysorozatra. A kolozsvári Főtér, az erdélyi magyarság jelképes főtere, nem válhat piaci zsibvásárrá. Az aláíró szervezetek közös állásfoglalásukban elhatárolódunk az ilyenfajta tömegrendezvényektől. Az aláírók között vannak az egyházi vezetők, magyar parlamenti képviselők, Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ tiszteletbeli elnöke, Dáné Tibor Kálmán az EMKE elnöke, László Attila az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Gergely Balázs az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei szervezetének elnöke, Bodó Barna a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke, Egyed Ákos az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Kató Béla a Sapientia Alapítvány elnöke, Kántor Lajos a Kolozsvár Társaság elnöke Sándor Krisztina a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke és Zsigmond József a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke. Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
